Reklámadó: vissza a startra? - Mazars Adóhírlevél 2017/6

A tervezet részben „eltörölné a múltat”, azaz a reklámközzétevő adóalanyok visszakaphatnák a 2014 óta megfizetett reklámadójukat, részben azonban súlyosítana az érintettek terhein azáltal, hogy a jövőre nézve közel kétszeresére emeli az adó kulcsát.

A javaslat benyújtása természetesen az Európai Bizottság korábbi kritikáira adott válasznak tekinthető. A Bizottság tavaly novemberben lezárult vizsgálata megállapította ugyanis, hogy a magyar reklámadóban alkalmazott adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat, ami tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Ez pedig összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal, ezért a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és hozza összhangba a szabályozást a közösségi támogatások szabályaival. A magyar kormányzat ezt a döntést ugyan megtámadta az Európai Bíróságon, ezzel párhuzamosan azonban „előre menekül”.

A reklámadó átalakított szabályai 2017. május 25-től lépnének hatályba, az alábbi főbb változásokkal:

Az első és legfontosabb, hogy visszajár a reklámközzétevők által a 2014-2016 adóévekre bevallott és megfizetett adó, illetve a 2016-ra jutó adót már eleve nem is kell megfizetni. Az érintetteket a NAV fogja értesíteni a visszatéríthető túlfizetés összegéről. Fontos azonban, hogy a változás nem érinti azokat, akik a reklám megrendelőjeként voltak adófizetésre kötelezettek: az ő adójukat nem téríti vissza az adóhatóság.

További kedvező változás, hogy a 2017-es adóévtől az ún. saját célú reklám (amikor a vállalkozás pl. a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket) már nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni.

Kedvezőtlen azonban a fizetett reklámok közzétevőire nézve, hogy az adókulcs a jelenlegi 5,3%-ról 9%-ra emelkedik. Ennek negatív hatása azonban leginkább majd a 2018-as adóévben lehet érezhető. Az évközi módosítás miatt ugyanis a 2017-es év első részére nem kell adót fizetni, a magasabb adómértéket pedig a júniustól decemberig terjedő időszakra kell majd alkalmazni. A 2017-es adóalap megosztása kétféle módszer szerint történhet, emiatt idén az érintettek várhatóan nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.

Végül, bár látszólag formai változásnak tűnhet, valójában nem az: a jelenlegi 0%-os adókulcs - mely 100 millió forintos adóalapig alkalmazható - megszűnik, helyette 100 millió forintos adóalapig terjedő adómentesség lép majd életbe. Azt is tartalmazza a tervezet, hogy az így biztosított mentesség - feltehetőleg inkább annak 9%-os adótartalma - ún. csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kormány így próbál választ adni a Bizottságnak a sávos adókulcsokkal, illetve tiltott állami támogatásokkal összefüggő megállapításaira. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentességi szabályt nem minden adózó alkalmazhatja - figyelemmel a de minimis támogatások keretösszegére (maximum 200.000 EUR 3 pénzügyi év alatt), illetve a támogatásból kizárt tevékenységre is.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük merülne fel, kérjük, vegyék fel a kapcsolatot Mazars adós kapcsolattartójukkal.