Az ESRS-tervezetek első csoportja: a fenntarthatósági és pénzügyi információk egyenrangúvá tétele

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) által előírt és az Európai Bizottság (EB) számára az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozott ESRS standardok előírják a fenntarthatósággal kapcsolatos információk tartalmát és formátumát, amelyek célja, hogy kielégítsék a felhasználók igényeit a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos magas színvonalú, összehasonlítható és releváns információk iránt.

A fenntarthatósági információkat a pénzügyi információkkal egy szintre emelve az ESRS-ek meghatározzák a közzétételre kerülő minőségi és mennyiségi információkat, visszamenőleges és előre tekintő megközelítést egyaránt alkalmazva. Adott esetben a nyilvánosságra hozott információknak meggyőző tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk.

Mik a fő kihívások a vállalatok számára?

Az ESRS-standardok jelentős változást jelentenek, mivel a vállalatok fenntarthatóság iránti elkötelezettségével kapcsolatban új, szigorú átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, annál is inkább, mivel a fenntarthatósági nyilatkozatokat könyvvizsgálni kell. Kezdetben korlátozott bizonyosságot kell majd szerezni az ESRS-nek való megfelelésről, a későbbiekben viszont lehetséges az áttérés az ésszerű bizonyosság szükségességére.

Első lépésként a vállalatoknak fel kell mérniük, hogy a CSRD hatálya alá tartoznak-e, és hogy mikor kell először az ESRS szerinti fenntarthatósági nyilatkozatokat közzétenniük.

Az ESRS-standardok implementálása során felmerülő kihívások attól függenek, hogy a vállalatra már korábban is vonatkoztak-e a nem pénzügyi beszámolási irányelv (NFRD) követelményei, és hogy a vállalat melyik tagállamban van letelepedve, mivel az NFRD jelentős rugalmasságot hagyott a tagállamok számára a nemzeti jogrendszerbe való átültetés tekintetében. A standardok 1. csoportjának legelőször történő alkalmazása minden esetben szükségessé teszi a lényegességi értékelés felülvizsgálatát a teljes értéklánc tekintetében. Ezután az ESRS-ben felsorolt közzétételi követelmények és kapcsolódó adatpontok alapos elemzését kell elvégezni annak megállapítása céljából, hogy mely lényeges információkat szükséges közzétenni a vállalat által a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban azonosított lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek lefedése érdekében.

Melyek az ESRS legfontosabb jellemzői?

Az ESRS értelmében a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) témák teljes spektrumát úgynevezett „kettős lényegességgel” közelítik meg, így a vállalatoknak beszámolót kell készíteniük mind a tevékenységeiknek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásairól, mind pedig arról, hogy a különböző fenntarthatósági kérdések miként érintik ezeket. Míg az ESRS ezen első tervezete minden olyan információra kiterjed, amely valószínűleg lényeges lehet, függetlenül attól, hogy a vállalatok milyen ágazatokban működnek, a későbbiekben ezeket az ágazatsemleges standardokat ágazatspecifikus standardok egészítik majd ki. Ez egy újabb jelentős lépés lesz, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos témák többsége csak ágazati megközelítésben releváns. Ezen túlmenően szükség esetén szervezetspecifikus információkat is meg kell adni.

Az ESRS beszámolókészítési struktúrája összhangban van az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásaival. Az ESRS ezért kiterjed az irányításra, a stratégiára, a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére, valamint a mérőszámokra és célokra.

A gyakorlatban az 1. standardcsoport 12 ágazatsemleges standardtervezetet, két átfogó és tíz tematikus standardot tartalmaz, köztük öt környezetvédelmi, négy szociális és egy irányítási témájút.

Az EFRAG az ESRS-tervezetek kidolgozása során biztosította, hogy javaslatai megfeleljenek más uniós jogszabályoknak, mint például a fenntartható pénzügyi közzétételi rendeletnek (SFDR) a „fő káros hatások” mutatói tekintetében, vagy az Európai Bankhatóság (EBA) által kidolgozott szabályozástechnikai standardokban előírt információknak a III. pillér ágazatsemleges közzététele tekintetében.

A fenntarthatósági nyilatkozatokat a vezetői jelentés egy jól azonosítható, külön erre a célra szolgáló részében kell majd bemutatni. Ezeket digitális formátumban, az egységes európai elektronikus formátum (ESEF) alkalmazásával kell majd bemutatni, amely egy még ezután elkészítendő XBRL-taxonómián alapul.

Mi változott a korábbi tervezetekhez képest? 

Figyelembe véve az érdekelt felektől a tájékoztató rendezvények és az év elején lezajlott nyilvános konzultáció során kapott visszajelzéseket, az EFRAG racionalizálta javaslatait, hogy megszüntesse a felesleges komplexitásokat, és a közzétételi követelményeket a CSRD céljainak eléréséhez szükséges, ágazatsemleges információkra korlátozza. A gyakorlatban a közzétételi követelmények és a kapcsolódó adatpontok száma jelentősen csökkent, ami összességében kevésbé aprólékos információkhoz vezet. Költség-haszon elemzéseket is végeztek.

Emellett a lényegességi megközelítést pontosították és egyszerűsítették, nevezetesen megszüntették a sokat bírált „megdönthető vélelem” alkalmazását, és néhány konkrét információt minden esetben kötelezővé tettek, amelyekre nem vonatkozik a lényegességi megközelítés. Ez különösen az általános követelményekre vonatkozó ESRS 2-t, az éghajlatváltozásra vonatkozó ESRS E1-et és az egyéb uniós jogszabályok, például az SFDR vagy a III. pillér szerinti közzétételek által megkövetelt fenntarthatósági információkat érinti.

Az átvilágítás tekintetében az 1. standardcsoport a nemzetközi iránymutatásokkal való szorosabb összehangolást javasolja, anélkül, hogy ellentmondana a 2022 februárjában közzétett, a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságról szóló irányelv (CSDDD) tervezetének.

Végül, de nem utolsósorban – a CSRD által előírtaknak megfelelően – az 1. standardcsoportot még inkább összehangolták a nemzetközi kezdeményezésekkel annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék az átjárhatóságot a globális standardalkotási kezdeményezésekkel, különösen a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) kezdeményezéseivel. Az általános követelményeket tartalmazó IFRS S1 és az éghajlattal kapcsolatos közzétételekről szóló IFRS S2 várhatóan már 2023 elején megjelenik. Az ESRS-tervezetek a lehető legnagyobb mértékben magukba olvasztják a Globális Beszámolókészítési Kezdeményezés (GRI) standardjainak tartalmát is.

A következő lépések

Az Európai Bizottság 2023. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján (ami azt jelenti, hogy nincs szükség a nemzeti jogrendszerbe való átültetésre) elfogadja az 1. standardcsoportot, amelyet az Európai Parlament és a Tanács vizsgálati időszaka követ. Ezt megelőzően az EB konzultálni fog különböző csoportokkal, bizottságokkal és ügynökségekkel, köztük az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) annak biztosítása érdekében, hogy az ESRS figyelembe vegye a tagállamok véleményét, valamint összhangban legyen a vonatkozó uniós politikával és jogszabályokkal. Ennek eredményeképpen a standardok további módosítására kerülhet sor.

Ezt követően 2023. június 30-ig az európai fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási keretrendszert ágazatspecifikus standardok egészítik ki, amelyek minden nagyvállalat számára kötelezőek lesznek, kezdetben tíz ágazatot, a következő két év során pedig a fennmaradó 31 ágazatot is lefedve. Emellett a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó standardok, nem EU-s társaságokra vonatkozó standardok, valamint a tőzsdén nem jegyzett kkv-k számára önkéntes iránymutatás is kiadásra kerül.

Az átmeneti rendelkezések tekintetében az ESRS-t először alkalmazó társaságok egy évvel elhalaszthatják az összehasonlító információk bemutatását. Emellett a kevésbé kiforrott témák esetében fokozatos bevezetésről döntöttek, különösen az értékláncra vonatkozó információk és a lényeges környezeti kockázatok és lehetőségek potenciális pénzügyi hatásainak közzétételére vonatkozó hároméves könnyítéssel.

A jövőbe tekintve az ESRS szilárd alapot fog nyújtani a fenntarthatósági információkra vonatkozó beszámolókhoz. Addig is a vállalatoknak a lehető leghamarabb fel kell készülniük az új követelményeknek való megfelelésre, valamint a fenntarthatóság és az üzleti teljesítmény stratégiai mozgatórugójává kell tenniük.

Amennyiben részletesebb információkat szeretne kapni erről a fenntarthatósági szabályozásról és annak hatásairól, töltse le az alábbi ESRS-tájékoztatónkat.