Globalizált világ – széles körű lehetőségek – komplex szabályok
A magánszemélyek nemzetközi mobilitásának természetessé válása, a multinacionális cégcsoportok üzleti igényeinek kielégítését célzó nemzetközi kiküldetések, valamint az ezen cégcsoportok által szponzorált nemzetközi (jellemzően a vállalat részvényein alapuló) javadalmazási rendszerek a 21. századra teljesen természetessé tették azt, hogy egy magánszemély egynél több forrásból szerezzen jövedelmet. Az információtechnológia megállíthatatlan fejlődése és a részben ennek köszönhetően fejlődő pénzügyi tudatosság pedig további katalizátorként hatott a folyamatra. A jövedelmek forrása számos esetben Magyarország fizikai határain kívül esik, és egy jogkövető magánszemélynek már ennek, azaz a jövedelem forrása szerinti országnak a meghatározásában is nehézségei lehetnek. Nem is beszélve arról, hogy a külföldi jövedelmekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a jövedelem összegének pontos megállapítása, az ezen keletkező adókötelezettség kiszámítása és bevallása igen összetett kihívás elé állíthatja a magánszemélyeket.
Miért fontos odafigyelni a külföldi jövedelem adózására?
Nélkülözhetetlen annak tudatosítása, hogy mindenki saját maga felelős a jövedelmi viszonyai miatt szükségessé váló adózási teendők elvégzéséért, még abban az esetben is, ha külföldi jövedelem megszerzése nem a saját, tudatos döntése eredményeképpen valósul meg (például, ha a foglalkoztató vezet be a cégcsoport által létrehozott részvényprogramot Magyarországon és ebbe automatikusan valamennyi munkavállalót bevonja). A megfelelő odafigyelés hiánya számos negatív hatást eredményezhet, többek között:
- Az indokoltnál magasabb adóterhet viselhet egy jövedelem, ezáltal kevesebb nettó jövedelem keletkezik a magánszemély oldalán
- Adófizetés elmulasztása is reális veszély, melynek adóhatóság általi feltárása bírságokkal, de mindenképpen pótlékfizetési kötelezettséggel fenyegetett
- A jövedelem és az azt terhelő adó bevallásának elmulasztása is bírság alapja lehet
- A megfelelő mélységű és rendszerezett nyilvántartás hiánya pedig saját magunknak okozhat gondot azáltal, hogy elveszünk az információk között, mely végeredményeként a fenti mulasztások csapdájába eshetünk
Milyen fogalmakkal javasolt mindenképpen tisztában lenni?
Az alábbiakban igyekszünk felsorolni és röviden ismertetni a lényegét azoknak az szempontoknak, melyekkel mindenképpen érdemes tisztában lennünk a külföldi jövedelmekkel kapcsolatos adózási feladatok elvégzéséhez.
1. Kétoldalú egyezmények
Magyarországnak jelenleg 90 külföldi országgal van hatályos kétoldalú adóegyezménye. Fontos annak meghatározása, hogy létezik-e olyan kétoldalú egyezmény, melynek rendelkezéseire figyelemmel kell lenni a jövedelem és annak adókötelezettsége meghatározása során. A magyar jog felkészült arra az esetre is, ha ilyen egyezmény nem létezik, ilyenkor ugyanakkor fontos magunkat felkészíteni arra, hogy a külföldi jövedelmük adózásával minden bizonnyal két országban is érdemben foglalkoznunk kell, és valószínűleg magasabb lesz a jövedelmet terhelő adó összesített mértéke, mint amennyi egyezmény megléte esetén lenne. A kétoldalú adóegyezmények rendszerint rendezik a tevékenységi jövedelmek és tőkejövedelmek adóztatásának fontos szempontjait, valamint iránymutatásul szolgálnak arra, hogy miképpen kerülik el az érintett országok a jövedelem kettős megadóztatását.
2. Adóügyi illetőség és forrásország
Az adóügyi illetőség a legfontosabb személyes adózást befolyásoló körülmény. Az adóügyi illetőség meghatározása (mind bármely ország belső joga, mind bármely kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmény szempontrendszere alapján) helyezi el a magánszemélyt az adó világtérképén, és ehhez az origóhoz képest kell minden más adózási megfontolást viszonyítani. Egy magánszemély abban az országban tekintendő adóügyi illetőséggel bírónak, melyhez a legszorosabb kapcsolatok fűzik. Azt viszont, hogy a magánszemély mely adottságát, tulajdonságát vagy körülményét tartja adózási szempontból relevánsnak, és tekinti belföldi adóilletőségűnek, minden ország saját hatáskörben szabályozza. Ha egynél több ország tekint a magánszemélyre a saját belső joga alapján ott adóügyi illetőséggel bírónak, úgy a köztük fennálló egyezmény alapján lehet meghatározni, hogy végső soron a magánszemély mely országban tekintendő belföldi adóügyi illetőségűnek. Ilyen egyezmény hiányában a belső jog alapján mindkét ország tekintheti a magánszemélyt illetőséggel bírónak, és az adózási nehézségek ekkor kezdődnek igazán.
A magánszemély adóügyi illetősége országának és a jövedelem forrása országának meghatározása és különválasztása azért fontos, mert habár fő szabály szerint a magánszemély valamennyi jövedelme az adóügyi illetőség országában adóköteles, de a jövedelem forrása országának sokszor lehetősége van arra, hogy bizonyos mértékű adót kivessen (visszatartson) a szóban forgó jövedelemre. Az esetleg így keletkező kettős adóztatási helyzetet szintén az egyezmény oldja fel azzal, hogy a kettős adóztatás elkerülésének módját (beszámítás vagy mentesítés) meghatározza.
3. Jövedelem megszerzésének helye (forrásország) meghatározása
Az adóügyi illetőség meghatározásán kívül tehát nagyon fontos annak a megértése is, hogy a külföldi jövedelem melyik országból származik, melyik országból kell megszerzettnek tekinteni, vagyis mi a forrásország. A forrásország meghatározásának nem csak arra lehet hatása, hogy a szóban forgó jövedelem melyik országban adóztatható, hanem a bevallás módját is befolyásolhatja. A forrásországot számos jövedelem tekintetében az adóegyezmény is meg tudja egyértelműen határozni, míg más jövedelemtípusok tekintetében a külföldi jövedelem megszerzésének állama csak a belső jogi normák értelmezésén keresztül határozható meg. A forrás országa meghatározásának fontosságát a következő két példán keresztül lehet érzékeltetni:
1. példa: Online részvénybefektetés
Manapság mindenki számára elérhető a világ számos nagyvállalata részvényeivel történő kereskedés lehetősége. Ez leggyakrabban valamilyen online platformon történő aktív kereskedést, vagy egy bróker részére telefonon keresztül történő megbízások adását jelenti a gyakorlatban. Sokaknak a fejében ugyanakkor az a téves képzet alakul ki ezzel kapcsolatban, hogy ha egy Magyarországon bejegyzett bank vagy befektetési szolgáltató segítségével végzi a magánszemély a kereskedést, akkor maga a részvények adásvétele is belföldi ügyletnek számít, illetve, mivel a részvényeken esetleg keletkező osztalék is a befektetési szolgáltatón keresztül jut el a magánszemélyhez, így az osztalék is belföldinek minősül.
A helyzet sajnos ennél sokkal bonyolultabb, és az igazság éppen ezzel ellentétes. Értékpapírral történő kereskedés esetén ugyanis a forrásország az az ország, ahol a megvásárolt vagy eladott részvényt kibocsátó társaság székhelye található. Vagyis hiába adja el valaki egy magyar befektetési szolgáltató segítségével egy német autóipari vállalat részvényét drágábban, mint ahogy azt vette, és/vagy kap ettől a cégtől osztalékot, ezek a jövedelmek még német forrású jövedelmek lesznek. Emiatt szükséges annak megvizsgálása, hogy a német-magyar kétoldalú adóegyezmény alapján Németország milyen mértékű forrásadót tarthat vissza például az osztalékon (és ellenőrizni kell, hogy ehhez képest valójában mennyit tartott vissza).
2. példa: Kripto-befektetések
A kriptoeszközök jellegéből fakadóan az ezzel való kereskedésre csak egy online kripto tőzsdén keresztül van mód, és jellemző továbbá, hogy ezen platformokon keresztül kereskedésre kínált eszközök fejlesztői jellemzően nem Magyarországon bejegyzett cégek. Emiatt természetesnek hathat annak feltételezése, hogy a kriptoeszközök kereskedelmén elért nyereség külföldi forrású jövedelemnek számít. Csakhogy ez a feltételezés sem helyes. Mivel a kétoldalú adóegyezmények nem tartalmaznak a kriptoeszközökre vonatkozóan speciális megkötést vagy forrásország meghatározást, egy magyar adóügyi illetőségű magánszemélynek a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell szem előtt tartania a forrásország meghatározás során. Ez a jogszabály számos jövedelemtípus tekintetében tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy hol kell megszerzettnek tekinteni az adott jövedelmet, de nem minden jövedelemre tér ki tételesen. Ha nincs konkrét szabály egy jövedelemre vonatkozóan, akkor azt Magyarországon megszerzettnek kell tekinteni. És ez igaz a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre is.
4. Külföldi pénznemben meghatározott, vagy külföldi pénzben keletkezett jövedelem átváltása forintra
Nagyon fontos szabály, hogy Magyarországon a jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani, bevallani és befizetni. Egy Amazon osztalék viszont USD-ben, egy BNP Paribas ETF EUR-ban, egy Mitsubishi részvény értéke pedig JPN-ben kerül meghatározásra. Emiatt nagyon fontos az arra való odafigyelés, hogy a külföldi jövedelem adózása során a forinttól eltérő pénznemben keletkezett jövedelmet mely napon érvényes árfolyamon kell átváltani forintra. Azt is fontos figyelni, hogy sok esetben a törvény lehetőséget ad több árfolyam közüli választásra, mely esetben érdemes az adózási szempontból kedvezőbbet választani.
5. Tevékenységi és tőkejövedelmek különbsége
Egyáltalán nem elhanyagolható különbséget tenni továbbá a tevékenységi és tőkejövedelmek között. Nemcsak a fentebb már említett szempontok miatt, hanem azért sem, mert a külföldi jövedelmek adózása során fontos, hogy ne csak a felmerülő személyi jövedelemadó következményekre, hanem az esetleges társadalombiztosítási aspektusokra is tekintettel legyünk. Ha valaki a magyar társadalombiztosítás rendszerben biztosított, bizonyos feltételek fennállása esetén a tőkejövedelmei tekintetében is felmerülhet szociális hozzájárulási adó fizetésének és bevallásának a kötelezettsége. Ugyanez viszont egy vállalati részvényprogramban történő részvétel esetén borítékolható, hiszen egy részvényopció lehívása például munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő, és mint ilyen a szociális hozzájárulási adó alapját képezi. És ez akkor is így van, ha a megszerzett jövedelem egy részvény.
6. Adó bevallási-, és befizetési kötelezettségek, határidők
A különböző jövedelmekhez eltérő adófizetési határidők is kapcsolódhatnak. Míg a tőkejövedelem adóját elég a tárgyévet követő év május 20-ig befizetni, addig az összevonás alá eső jövedelmen adóelőleget kell fizetni negyedéves rendszerességgel.
Tehát, miután megállapításra kerül, hogy a külföldi jövedelem
- összevonás alá eső, vagy külön adózó jövedelemnek minősül;
- terheli-e azt adóelőleg fizetési kötelezettség, és ha igen, milyen határidővel;
- terheli-e társadalombiztosítási (szocho) kötelezettség;
- megállapításra kerül a forrás országa, a jövedelem forintban kifejezett mértéke, a levont és levonható forrásadó nagysága,
sor kerülhet végre a lényegre, azaz a jövedelem bevallására és az adó befizetésére.
Összegzés
A fenti feladatok meglehetősen sokrétűek és bonyolultak lehetnek, így javasoljuk, hogy ha külföldi jövedelem adózásával kapcsolatban kérdése lenne, konzultáljon adószakértővel. A Mazars készséggel ajánlja fel segítségét és szakértelmét a témában.
Ismerje meg a Mazars külföldi munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatásait:
Nemzetközi foglalkoztatás - Expat tanácsadás – adóbevallás magánszemélyek részére