A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatása a nem uniós csoportokra és uniós leányvállalataikra

Az Európai Unió (EU) vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve (CSRD) tartalmaz egy olyan területenkívüliségi elvet, amely kiterjeszti a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok körét az EU-n kívüli vállalatokra. A cél az egyenlő versenyfeltételek fenntartása az európai piacon működő valamennyi gazdasági szereplő számára.

Az irányelv megnyitja az utat Európa azon törekvése felé, hogy fenntarthatóbb és befogadóbb gazdasági rendszert építsen ki. A CSRD-vel az EU a fenntarthatósággal kapcsolatos megbízható, releváns és összehasonlítható információk iránti igényt kívánja kielégíteni egy egységesített közös nyelven keresztül, amely a fenntarthatósági jelentéstételt a pénzügyi jelentésekkel egyenrangúvá teszi. Az uniós tagállamoknak 2024. július 6-ig kell átültetniük a CSRD-t nemzeti jogukba.

Kikre lesz hatással?

A CSRD háromféleképpen érinti az EU-n kívüli csoportokat és leányvállalataikat: ha az EU-ban jegyzett értékpapírokkal rendelkeznek, ha jelentős tevékenységet folytatnak az EU-ban, vagy ha az EU-ban működő leányvállalatok anyavállalataiként érintettek. A CSRD mindenekelőtt minden olyan uniós székhelyű vállalatra vonatkozik, amely megfelel az irányelv alkalmazási körére vonatkozó követelményeknek, függetlenül attól, hogy az anyavállalat székhelye hol található. Ezekre a társaságokra azonban bizonyos esetekben és bizonyos feltételek mellett vonatkozik a CSRD mentességi elve.

Mi az időzítés?

Azon nem uniós vállalatok vagy csoportok esetében, amelyek értékpapírjait egy uniós szabályozott piacra bevezetik, a CSRD alkalmazására fokozatosan, a 2024-es pénzügyi évtől kezdődően kerül sor a (i) több mint 500 alkalmazottal és (ii) több mint 20 millió eurós mérlegfőösszeggel vagy több mint 40 millió eurós nettó árbevétellel rendelkező vállalatok esetében, amelyeknek 2025-ben kell először jelentést közzétenniük.

Az EU-ban jelentős tevékenységet folytató, nem uniós csoportoknak szintén a 2028-as pénzügyi évtől kell majd fenntarthatósági információkat szolgáltatniuk, és először 2029-ben kell majd közzétenniük jelentést, de kevésbé megterhelő szabályozási keretek között.

A jogszabály hatálya alá tartozó uniós leányvállalatok esetében a CSRD alkalmazása fokozatosan kerül kiterjesztésre méretük, valamint tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett voltuk függvényében. A tőzsdén jegyzett, 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagy leányvállalatokra a CSRD a 2024-es pénzügyi évtől alkalmazandó, azaz 2025-ben kell először jelentést közzétenniük.

Milyen szabványok lesznek alkalmazandók?

A kapcsolódó fenntarthatósági jelentést vagy az általános európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) vagy az Európai Bizottság által meghatározott egyenértékű szabványok alapján kell elkészíteni, az adott helyzettől függően. Az EU-ban jelentős tevékenységet folytató, nem uniós csoportok alkalmazhatják a még kidolgozásra váró speciális ESRS-eket. Ezen túlmenően a jelentést a végső, nem uniós anyavállalat konszolidált szintjén kell elkészíteni, amely magában foglalja az összes uniós és nem uniós leányvállalatot, és kötelezően csatolni kell hozzá egy bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálói véleményt.

Mi a hatás tagállami szinten?

Mivel minden tagállamnak intézkedéseket kell elfogadnia a CSRD-nak a nemzeti jogba való beillesztése érdekében, ezeket az intézkedéseket szorosan figyelemmel kell kísérni a CSRD alkalmazása terén mutatkozó esetleges különbségek meghatározása érdekében.

Kapcsolódó anyag

Guide to the EU Corporate Sustainability Reporting Directive for non-EU groups and their EU subsidiaries