Az európai bankok pénzügyi jelentése: 2023. évi összehasonlító (bechmark) tanulmány

Hogyan hatnak az európai bankok várható hitelezési veszteségeire az egyre gyakoribbá váló előzetes példa nélküli események? Az elmúlt években a bankszektornak számos válságot kellett elviselnie, többek között a Covid-19 okozta világjárványt, az ukrajnai háborút és az azt követő globális inflációt. Mit mutatnak a 26 legnagyobb európai bank 2022-es éves eredményei a várható hitelezési veszteségekre (ECL) gyakorolt hatásról ebben a szokatlan környezetben?

Elemeztük 11 európai ország 26 bankjának 2022. évi jelentéseit annak érdekében, hogy jobban megértsük az „előzetes példa nélküli események” hatását a várható hitelezési veszteségeikre. Ez a tanulmány a 2020-ban indult sorozatunk hatodik darabja, amely a jelentésünk korábbi kiadásainak folytatása.

Fókuszban a várható hitelezési veszteségek

A tanulmány elsősorban az ECL-ekkel kapcsolatos hatásokra összpontosít, és az alábbi témákkal foglalkozik:

  • Az amortizált bekerülési értéken értékelt („AC”) kölcsönökre elszámolt halmozott overlay-ek (nem az IFRS 9 modell számításaiból, hanem management becslés alapján könyvelt plusz értékvesztés) súlya az összes ECL-értékvesztés képzésből;
  • Stage-enkénti bontásban az AC-kölcsönök bruttó hitelkockázati kitettségében, illetve az ECL-képzésekben bekövetkezett változások;
  • AC-kölcsönök globális fedezeti aránya;
  • A makrogazdasági forgatókönyvek alapjául szolgáló paraméterek.

Kapcsolódó anyag

Financial reporting of European banks - benchmark study 2023