Érkezik a ráadás az extraprofit adóban

Május utolsó napján sem pihent a jogalkotás, kihirdetésre került ugyanis – többek között – a 206/2023. (V. 31.) Kormányrendelet, melynek értelmében ez év végével még nem mondhatunk búcsút az extraprofit adónak. A Kormányrendelet eredetileg a 2022-es és 2023-as adóévek vonatkozásában rótt pótlólagos adóterhet az érintett szektorok adóalanyaira, az újonnan kihirdetett rendelet azonban ezt meghosszabbítja 2024-re is. Alábbi hírlevelünk a jövő évi szabályok rövid összefoglalóját tartalmazza.

A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofit adó szabályai kedvezőbbek lesznek a jövő évben, így a nem várt adóteher legalább alacsonyabb lesz az idei évhez képest. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az alacsonyabb, 13%-kal adózó adóalaprész felső korlátja 10 milliárd forintról 20 milliárd forintra növekszik. Emellett megjelenik egy adócsökkentési lehetőség is a hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, bizonyos típusú Magyar Államkötvény állományának értéknövekménye után. A csökkentés összege az állomány növekményének 10%-a, de legfeljebb a csökkentés figyelembevétele nélkül számított különadó 50%-a.

Bizonyos szektorok esetében a szabályok változatlanok maradnak a 2024-es évben is. Igaz ez a MOL, mint kőolajtermék-előállító által fizetendő különadóra, a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők különadójára, a villamosenergia szektorban a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatót terhelő extraprofit adóra és a feldolgozóipari gyártókat terhelő különadóra. A távközlési pótadó szintén a 2023-as adóösszeggel egyező mértékű lesz, továbbá a biztosítóknak is az idei szabályokkal megegyezően kell meghatározniuk extraprofit adókötelezettségüket.

A gyógyszergyártók ugyan fellélegezhetnek, mivel az adókulcsok a felére csökkennek, kedvezőtlen változás viszont, hogy a támogatott gyógyszerek forgalma utáni befizetés a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében 28%-ról 40%-ra emelkedik. A kiskereskedelmi különadó tekintetében csak a 100 milliárd forintot meghaladó összegű nettó árbevételt realizáló cégeknek kell adóteher növekedéssel számolniuk, ugyanis csak a legmagasabb sáv adókulcsa növekszik 0,4 százalékponttal, 4,1%-ról 4,5%-ra.

Végül érdemes megemlíteni, hogy néhány tavalyi adóemelés tekintetében nem volt szükség hosszabbításra, mivel azokat eleve nem is kötötte lejárati időhöz a Kormányrendelet; példaként lehet említeni a megemelt cégautóadó mértékeket, vagy a tranzakciós illeték változásait, de marad a légitársaságok hozzájárulása is.

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt az új szabályok megismerésében. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésre!