Európai fenntarthatósági jelentési szabványok első csoportja: Amit a vállalatoknak tudniuk kell a felkészüléshez

Az ESRS 1. csoportj milyen általános megközelítést alkalmaz?

Olyan fenntarthatósági jelentési szabványokat, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kettős lényegesség elvét követve megfeleljenek minden érdekelt fél igényeinek

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolóról szóló irányelvnek (CSRD) megfelelően az ESRS egyaránt definiálja a fenntarthatósági nyilatkozat tartalmát és formátumát, így felelve meg a felhasználók magas színvonalú, összehasonlítható és releváns információk iránti igényeinek.

Az ESRS előírja, hogy egy adott vállalat a kettős lényegesség elve alapján tegye közzé a fenntarthatósági témákra vonatkozó információkat.  Ez azt jelenti, hogy be kell számolnia tevékenységének az emberekre vagy a környezetre gyakorolt, a saját tevékenységével, illetve a termelési és értékesítési értékláncával kapcsolatos lényeges hatásokról éppúgy, mint arról, hogy a különböző fenntarthatósági kérdésekből eredő kockázatok és lehetőségek milyen lényeges pénzügyi hatással bírnak a vállalat működésére.

12 ágazatsemleges szabvány négy kategóriában, amelyek a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG-) témák teljes spektrumát lefedik

Míg az ESRS 1. szabványcsoportja lefedi az összes olyan ESG-információt, amely feltehetően lényeges lesz attól függetlenül, hogy az adott vállalat mely ágazat(ok)ban tevékenykedik, ezt követően ágazatspecifikus szabványok egészítik majd ki az ágazatsemleges szabványokat.

Ez újabb fontos lépést jelent, mivel a legtöbb fenntarthatósággal kapcsolatos téma csak ágazati megközelítés esetén releváns. Mindezeken túl szükség esetén szervezetspecifikus információkat is meg kell adni az összes feltárt lényeges hatás, kockázat és lehetőség bemutatása érdekében.

Mivel az ESRS-szabványokban felsorolt közzétételi követelmények felépítése összhangban van a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásaival, ezért az magában foglalja a vállalatirányítást, a stratégiát, a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelését, valamint a mutatókat és célokat.

A gyakorlatban az ESRS 1. szabványcsoport 12 általános ágazatsemleges szabványt tartalmaz, melyből kettő horizontális, tíz pedig tematikus jellegű. Utóbbiak közül öt a környezetvédelmi témakörökkel, négy a társadalmi kérdésekkel, egy pedig a  vállalatirányítással kapcsolatos.

A fenntarthatósággal kapcsolatos információknak a vállalati beszámolókba illesztése, összhangan más uniós jogszabályokkal és globális kezdeményezésekkel

Az ESRS szerinti fenntarthatósági információkat a menedzsment riport egyértelműen azonosítható, külön szakaszában kell bemutatni. A CSRD szabályozás értelmében a jelentésnek olvashatónak kell lennie mind az ember, mind a gép által, és a fenntarthatósági információk címkézéséhez az európai egységes elektronikus formátumot (ESEF) kell használni.

Mindezek mellett, a 12 ágazatsemleges szabvány tartalma teljes mértékben összhangban van a különböző európai irányelvekkel és rendeletekkel, mivel kifejezetten magában foglalja a fenntartható finanszírozás közzétételi rendeletéből (SFDR), az Európai Bankhatóság (EBH) 3. pilléréből, az európai referenciamutatókról szóló rendelet követelményeiből és az európai klímarendeletből származó információkat.

Az európai kereteken felül nagyon magas szinten összehangolásra kerültek egyrészt az ESRS és a Global Reporting Initiative (GRI), másrészt az ESRS és a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) szabványai is.

Melyek a legnagyobb kihívások a vállalatok számára?

Az ESRS abban is jelentős változást hoz, hogy új, szigorú átláthatósági kötelezettségeket ír elő a vállalatok számára a fenntarthatósági elkötelezettségük mellett, hiszen auditálni kell a fenntarthatósági információkat (az ESRS-szabványnak való megfelelésre vonatkozó korlátozott bizonyossággal az induláskor, és a kellő bizonyosságra való áttérés későbbi lehetőségével).

Kezdő lépésként a vállalatoknak először meg kell vizsgálniuk, hogy a CSRD hatálya alá tartoznak-e, és hogy mikor kell először közzétenniük a ESRS szerinti fenntarthatósági jelentésüket.

Az ESRS alkalmazásával kapcsolatos kihívások mértéke attól függ, hogy a vállalatra vonatkozott-e korábban a nem pénzügyi jelentéről szóló irányelv (NFRD), továbbá, hogy melyik tagállamban jegyezték be, hiszen az NFRD jelentős rugalmasságot engedett a tagállamoknak, a nemzeti jogba való átültetésre

Az ESRS 1. csoportjának első alkalmazása során minden esetben szükséges a lényegességi vizsgálat felülvizsgálata, valamint a teljes értéklánc figyelembevétele. Ezt követően el kell végezni az ESRS-szabványokban felsorolt közzétételi követelmények (DR) alapos elemzését annak megállapítása érdekében, hogy mely lényeges információkat kell közzétenni a vállalat által a fenntarthatósági témákkal kapcsolatban azonosított lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek bemutatásának érdekében.

Melyek a következő lépések, amelyeket a vállalatoknak követniük kell?

Az Európai Bizottság által 2023. július 31-én elfogadott 1. szabványcsoport végleges szövegét 2023 végéig fogják közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában (tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nem emelt kifogást a vizsgálati időszak alatt), és 2024. január 1-jétől lép életbe és elsőként a CSRD hatálya alá tartozó olyan nagyvállalatokra vonatkozik majd, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, és több mint 500 munkavállalót foglalkoztatnak (jelenleg az NFRD hatálya alá tartoznak).

A jövőt tekintve az ESRS szilárd alapot biztosít a fenntarthatósági jelentésekhez. A vállalatoknak már most lépniük kell annak érdeklében, hogy megfeleljenek ezeknek az új követelményeknek, és érdemes elgondolkodniuk azon, hogyan hasznosíthatják ezt az új szemléletet a fenntarthatóságuk és üzleti teljesítményük stratégiai hajtóerejeként.

Töltse le az alábbi ESRS 1. szabványcsoportjáról készült útmutatónkat, hogy tájékozódjon részletesebben az új fenntarthatósági jelentés keretrendszeréről, annak vállalatokra gyakorolt hatásairól, és arról, hogyan lehet feltárni és ismertetni azokat a fenntarthatósági információkat, amelyeket jelenteni szükséges.

A tanulmány angol nyelven letölthető az alábbi linken: